| |
Mottó: “ Ó, csak hallgatnám én minden éjen
Míg szád is álmodik,
A finom fújtatott melled kis műhelyében,
Egész halálomig!“
Jean Cocteau
Epochád a fényűző Champ Elysée-n bukott,
Hisz rút vagy és régi,
Nem sminkeli már arcodon a fásultságot
Sem Párizs, My Lady!
Hazám nem molett-nyugat, csak keleti tévhely:
Feldobna az égig!
Gyere vissza, itt nem leszel gringó, hópehely
Ágyamban, My Lady!
Ó, és utcánkban vamp, Berlini Kéjfény lennél,
(Víg hitvesem félig),
Míg pattogzó szerelmem görcsös szívedben él
Klipszem vagy, My Lady!
Ha eljössz és én elmegyek ágyékod falán
Tudásod kiméri
Mily hatással csúszott az élvezet öklöm torkán
Nélküled, My Lady!
Azt’ dalolnék, verselnék és nyalnám mindened
Esttől késő délig,
Míg elúszott éveinket kiköpi tested
Dicsfénye, My Lady!
|